Körülbelül másfél évvel ezelőtt egy partnerünk felkérésének eleget téve lehetőséget kaptunk, hogy csatlakozzunk egy olyan nagyszabású tervezési- és kivitelezési projekthez, amely amellett, hogy mind témáját, mind pedig méreteit tekintve országos szinten is figyelemre méltó, egyike a legnagyobb SCADA/HMI érintettségű munkáknak, amelyek fejlesztésében részt vettünk.
Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy mi már vezettünk be MES rendszert, méghozzá nem egyet, nem kettőt. Így, amikor megkeresést kapunk, általában már előre tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, mennyire tudjuk tartani a költségvetést és összességében mennyire lesz sikeres a projekt. Mivel a piac soha nem látott MES bevezetési lázban ég, úgy gondoltuk, sokaknak hasznos lehet, ha írunk egy összefoglalót a tapasztalatainkról.
Márciusban ismét izgalmas témával várta az érdeklődőket a COM-FORTH Kft. és a Green Fox Academy közös meetup-ja. Az eseményen most az ipari cloud megoldások, az edge számítás, valamint ezek gyakorlati megvalósítása volt terítéken. Az előadók konkrét példákkal, élő demókkal és igazán aktuális témákkal készültek.
A Modbus protokollt széles körben használják, számos automatizálási feladatban és sok helyen még mindig Modbus RTU-t alkalmaznak. Ezek az eszközök általában RS-232, vagy RS-485 vonalon kommunikálnak, és DB-9, vagy sorkapcsos csatlakozóval rendelkeznek. A Modbus RTU eszközök népszerűek, mivel implementálásuk igen egyszerű, a hibaelhárítás költsége pedig alacsony. Ám ahogy az ipari hálózatok funkciói bővülnek, egyre több ipari alkalmazás tér át az Ethernetre és egyre több rendszer használja a Modbus TCP protokollt a SCADA rendszerekben. Ez a változás pedig problémákat okozhat a Modbus RTU és Modbus TCP protokollok közötti kommunikációban. Az alábbi kérdések (GYIK) és a rájuk adott válaszok bemutatják a leggyakrabban előforduló Modbus konverziós hibákat és azok megoldási lehetőségeit.
Az SDS-3008 az első olyan Moxa ipari Ethernet switch, amely - szolgáltatásai alapján - valahol a nem menedzselt és a menedzselt switchek tábora között helyezkedik el. Ezért esett bele a - más gyártók által is előszeretettel használt - smart kategóriába. A korábbi tapasztalatok alapján megpróbálták úgy kialakítani, hogy amolyan on-demand jelleggel tényleg csak azt tudja, amire általában szükség van, így a specifikáció és a manuál hossza sem vetekszik Tolsztoj valamely regényével, ugyanakkor a leggyakrabban használt funkciók elérhetőek.
A tervezés témájával már korábban is foglalkoztunk, azonban vannak olyan, a gyógyszeriparra jellemző sajátosságok, melyek miatt érdemes ezen cikksorozat keretében, hasonlóan laza formában, elsősorban az íratlan (ököl)szabályok mentén is külön fejezetet szentelni, tesszük ezt ismét a teljesség igénye nélkül, hiszen a GMP környezetben zajló műszaki tervezési folyamat önmagában több kötetes könyvhöz elegendő témát szolgáltat.
Beruházói oldalról gyakran felmerül kérdésként, mi is tulajdonképp a validáció, van-e egyáltalán valós haszna, miért és milyen mélységig kell elvégezni. Számos szakkönyv, segédlet és szabvány tárgyalja a validációt, annak módjait és menetét. Mi ehelyett mégis azt szoktuk javasolni a mérnök kollégák számára, hogy egy csésze tea mellett beszélgessünk kicsit arról, ki mit ért egy rendszer fejlesztése, kivitelezése és használata során a mérnöki, beruházói, felhasználói oldalról szükséges tevékenységek alatt.
Az élet legalapvetőbb cselekmény-sorait is megtervezzük, anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk, pedig amit teszünk, éppen olyan triviális, mint ahogy egy sötét szobába belépve villanyt kapcsolunk. Mindenki tervez: a háziasszony, a kőműves, az orvos, a mérnök. Ki fejben, ki papíron, az élet minden területén. Mégis, az utóbbi évtizedekben pont a legfontosabb területeken a tervezés indokolatlanul és veszélyesen háttérbe szorult (vagy háttérbe szorították), ironikus módon azokra projekt érdekekre hivatkozva, amelyek aztán a leginkább kárát szenvedik hiányának.
A minap megkeresett az egyik multinacionális partnerünktől egy ott dolgozó, egyébként komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mérnök kolléga azzal a kéréssel, hogy megmutatnám-e neki, hogyan lehet/kell a telephelyen üzemelő SCADA rendszerünket bővíteni egy-egy adatponttal. A kérés indoklása az volt, hogy mindkét félnek egyszerűbb lenne, ha egy ilyen egyszerű feladattal nem lenne szükséges feltétlenül a fejlesztőhöz fordulni, hanem azt házon belül megoldhatnák.
