Emlékszem, amikor néhány éve még arról vitatkoztam egy multinacionális cégnél középvezetőként dolgozó ismerősömmel, hogy oké-e társasjátékozni meg babzsákban dögleni munkaidőben a kollégákkal. Akkoriban már bejárta az Internetet a hír, hogy a Prezi irodájában műfüves dombon lehet laptoppal az ölben ücsörögni, nem beszélve az ingyenes reggeliről vagy egyéb hasonló úri huncutságnak tűnő munkahelyi szolgáltatásokról és juttatásokról. Az ő álláspontja természetesen az volt, hogy az ember dolgozni jár a munkahelyére, nem szórakozni, és teljesen indokolatlan dolgozói elvárás, hogy az évi kétszer kötelezően kipipálandó csapatépítő összeboruláson kívül bárminemű kikapcsoló programot engedjen meg egy cég a munkavállalóinak.
