Ipar 4.0 – Változások a hazai iparban?

Az elmúlt időben tapasztalt kényszerű lassulás (kevesebb személyes megbeszélés; kevesebb rendezvény; ha szerencsére nem is kevesebb, de más jellegű ügyfél megkeresés), a kényszerű home office-hoz köthető idő többlet (napi 2x30 perc irodába- és hazajövet, rövidebb ebédszünet, kevesebb irodai szociális interakció), valamint a munka- és szabadidő "összefolyása" lehetővé tette az elmúlt hetek – hónapok során összegyűlt tapasztalatok végiggondolását, leülepedését. 

A fentiek kifejtése egy külön blog posztot érdemelne, de jelen helyzetben alighanem mindenki megtapasztalt hasonlókat - még ha ezek a változások a legtöbb esetben nem is feltétlenül tényleges idő többlet formájában jelentkeznek.

Ha szűk félév távlatából megvizsgáljuk, hogy mi is történt a 2019-es évben a hazai iparban és a hazai ipar 4.0 területén, azt látjuk, hogy nagyot nőtt a különböző, ipar 4.0-hoz köthető technológiák, megoldások ismertsége, elfogadása vagy akár bevezetése. 

Sok cégnél, ahol pár éve még csak az ipar 4.0 fogalmával, a mögötte rejlő technológiákkal ismerkedtek, a 2019-es évben már konkrét digitalizációs projektek bevezetését kezdték el. 

Persze nagyon eltérő érettségi szinten vannak a vállalatok az ipar 4.0 / IoT / digitalizációs fejlettség terén. Ez függ az iparágtól (szabályozói elvárások), a beszállítói lánctól (vevői elvárások), az adott vállalat tőkeerejétől, a meglévő gépparktól és technológiáktól (anyacégtől “örökölt” import gépek vs. zöldmezős beruházás), a management elkötelezettségétől, a vállalati kultúrától és még számos egyéb faktortól. Általánosan elmondható, hogy ahogyan nincsen két egyforma gyár sem, ugyanúgy nem létezik két egyforma IoT érettségi szint sem. 

Az utóbbi évek, évtizedek során a technológiai fejlődés meredek emelkedésbe kezdett. A növekedés mértéke sokkal gyorsabb, mint ahogy az egyén, a társadalom, vagy akár a gazdasági szereplők összessége tudna hozzá alkalmazkodni. 

Ez a – hagyományosan konzervatív – iparban hatványozottan igaz. Azok a technológiák (adatelemzés, üzleti intelligencia, gépi tanulás, mesterséges intelligencia, stb.), amelyek évtizedek óta jelen vannak akár a banki/pénzügyi, akár a telekommunikációs szektorban, még csak most jelennek meg a termelőiparban. 

A 2019 júniusában megrendezett Smart Factory ConnAction konferenciánk előkészítése során végeztünk egy “házi közvélemény-kutatást”, a rendezvényre regisztrált ca. 150 regisztrált végfelhasználó (termelő cégek delegáltjai) körében. A résztvevők autóipari beszállítókat, gyógyszergyártókat, fémmegmunkáló és egyéb gyártó cégeket képviseltek. 

A jelenlegi helyzetben a lenti információk megosztása, feldolgozása talán aktuálisabb, mint korábban bármikor.

A regisztráció során feltettük a kérdést, hogy az elkövetkező 1-2 évben milyen rendszereket terveznek bevezetni, íme az összesített eredmény, az említések száma szerinti sorrendben (több választ is be lehetett jelölni):

A 2019-es év egyik nagy nyertesei tehát a BI / Adatelemzés / Big Data megoldások. 

Valóban, mindazon cégek, amelyek már évek, bizonyos esetekben évtizedek óta gyűjtötték a legkülönfélébb gyártási adatokat, paramétereket, és eddig ezeket ”érintetlenül” hagyták egy szerveren, most érezték elérkezettnek az időt, hogy végre “kezdjenek valamit” velük. 

Ugyanakkor, a konferencia során feltett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók bő negyede korábban részt vett már Big Data jellegű projektekben. Ezen projektek 2/3-ának azonban nem volt mérhető haszna. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a válaszadók száma közel sem tekinthető ‘reprezentatívnak’. 

A lehetséges okok között szerepel az, hogy az érintett felek (termelő cégek, mint megrendelők, és adatelemző cégek, mint szolgáltatók) új, ismeretlen terepen mozognak. Szükséges lehet egymás és a területek megismerése, az elvárások, potenciális kimenetelek megértése.

Az informális beszélgetésekből kitűnik továbbá, hogy mindkét fél máshogyan látja a projekt kiindulási pontját. Több termelő cég is (nagyon leegyszerűsítve) úgy gondolkodik: ”Az egyik oldalon betöltjük az évek / évtizedek óta gyűjtött adatunkat egy adatelemző szoftverbe, és a túloldalon kiadja azokat az összefüggéseket, amelyet a technológusaink, folyamatmérnökeink eddig nem ismertek fel.” Ezzel szemben az adatelemzési szakértők minden projekt során hangsúlyozzák annak a fontosságát, hogy egy jól körülhatárolható probléma elemzésével érdemes kezdeni, amely könnyen számszerűsíthető, az eredmény kiértékelhető. Szükséges továbbá az adatelemző cég elemzőjének és a termelő cég mérnökeinek nagyon szoros együttműködése. Ezek nélkül valóban előfordulhat olyan végeredmény, aminek nincs mérhető haszna.

A 2019-es év másik nagy nyertese a kiberbiztonság, amely területtel az utóbbi hónapokban mi is egyre aktívabban foglalkozunk (biztonságos távoli elérést biztosító berendezések, hálózati eszközök; stratégiai partnerség a Black Cell Kft-vel; kiberbiztonság témájú rendezvények - szakmai nap, meetup, tematikus blog bejegyzések, szakmai cikkek).

Az ipar 4.0 alapja, az egymással közvetlenül kommunikáló rendszerek, termelőeszközök. Ezek a kommunikációs csatornák egyre sérülékenyebbek, a különböző malware-ek egyre célzottabban az ipari hálózatokat, az ipari berendezéseket veszik célkeresztbe.

A termelő cégek egyre jobban felismerik ezeket a veszélyeket, aktívan elkezdtek a területtel foglalkozni. Az utóbbi hetek eseményei (megnövekedett igény a távmunkára, távoli elérésre, a leválasztott termelési hálózat biztonságos elérése távolról, akár a PLC szintig) őket igazolták.

A többi gyakori hívószó (5G, felhő, gépi tanulás, AR/VR megoldások) 2019-ben még csak említés szintjén volt jelen. 

A technológiák egyre gyorsuló elfogadását mi sem jelzi jobban, mint hogy 2020 elején több felhő alapú projektünk is indult, vagy jutott el tervezési fázisba. 

A kiterjesztett valóság pedig éppen a COVID-19 krízishez kapcsolódóan kaphat egyre nagyobb szerepet a termelésben (távoli karbantartás, távoli segítség, távoktatás, fizikai kontaktok nélkülözése bármely területen). Itt nem a Különvélemény című filmben megismert jelentre gondoljunk, amelyben Tom Cruise egy speciális kesztyű segítségével tudta a holografikus képet előre - hátra tekerni.

Sokkal inkább egy olyan alkalmazásra, amelynek segítségével a gyártócsarnokban dolgozó műszakvezető, karbantartó technikus vagy gépbeállító operátor a saját mobiltelefonja képernyőképét tudja a szakértő mérnök kollégával vagy akár a több száz kilométerre lévő gépgyártó support mérnökkel megosztani, aki ugyanennek az AR alkalmazásnak a segítségével tudja valós időben a beállításhoz szükséges instrukciókat a képernyőre rajzolni. Ezzel időt, helyszíni munkát és persze rengeteg költséget spórolva meg az adott cégnek.

Egy újabb forradalom vagy az új egyensúlyi helyzet?

A különbség a korábbi ipari forradalmak és a jelenleg is zajló technológiai forradalom között az, hogy az eddigi forradalmak során a munka és a gépek szorosan összefüggtek: az új vívmányok az emberi munkát, az emberi erőt sokszorozták meg. A jelenlegi forradalom során az ember került a gép szolgálatába, amennyiben a gépek adott esetben sokkal jobb döntéseket tudnak hozni az embernél. 

A jelenlegi vírus helyzet talán éppen ebben fog tudni változást hozni: a cégek rádöbbennek, hogy nagyon sok folyamat még mindig nem tud megvalósulni emberi jelenlét nélkül. Végső soron a gépek az emberek biztonságát hivatottak növelni. 

Az egyre nagyobb kérdés pedig az, hogy merre fognak folytatódni az utóbbi hetek során, kényszerből elindított folyamatok. A vészhelyzet elmúltával vajon minden visszaáll-e a korábbi egyensúlyi helyzetbe? 

Mindenesetre, az elmúlt egy-másfél év legjelentősebb, ipar 4.0-hoz köthető tapasztalata az, hogy a hazai termelő cégek, túllépve a megismerés és az elfogadás lépésein, lassan megérkeznek a tervezés és a bevezetés fázisáig.