Az alábbiakban összeszedtünk 11 olyan tényezőt, amely befolyásolja a TCO-t (Total Cost of Ownership) az ipar 4.0 bevezetéséhez kapcsolódó OT hálózatok tervezése és kivitelezése során.
Egy ipari IoT projekt életciklusa során nagyon sok tényező befolyásolja a költségeket. Ahogy az ipari, például dedikált termelési (ipar 4.0-hoz kapcsolódó projektek esetén) vagy biztonságtechnikai (IP-alapú videó) hálózatok egyre nagyobb terjedelemben és komplexitással jelennek meg, a hosszú távú költségeket is egyre nehezebb megbecsülni. Ezek a költségek nagymértékben túlmutatnak a hálózati eszközök bekerülési értékén.
Azt is fontos látni, hogy a tenderek során gyakran csak egy nagyon basic szintű hardver specifikációt kapunk, amelyben leírják, hogy szükséges például egy 5 portos Ethernet switch a rendszerhez, de hogy az mennyire felel meg az adott környezeti feltételeknek, mennyire egyszerű konfigurálni és milyen várható élettartammal rendelkezik általában nem fogalmazódnak meg egy kiírásban. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy látszólag nagyon költséghatékony megoldást vásárol a termelő vállalat, később pedig kiderül, hogy mégsem volt olyan olcsó az a switch, mert néha újra kell indítani, 1-2 évente cserélni kell, ami mérnökórában mérhető költséggel jár, nem beszélve az esetleges adatvesztésről, vagy rosszabb esetben nem tervezett leállásról. Ezért ipari alkalmazások esetén mindenképpen érdemes megfontolni ipari Ethernet switch használatát szemben a kommersz switchekkel.
Ezért egy tender során nagyon észnél kell lenni mind a felhasználónak, mind a megoldás szállítónak, és ki kell számolni, hogy mennyi lesz a TCO (Total Cost of Ownership - teljes életút költség) a projekt életciklusára vetítve (3-5-10 évre), különben a projekt a felhasználó számára a nap végén magasabb költséget, a megoldás szállító számára pedig veszteséget eredményez (LOSE-LOSE szituáció). Mi viszont a WIN-WIN projekteket szeretjük!
Ezért az alábbiakban összeszedtünk
11 olyan pontot, amelyet érdemes megfontolni mind ajánlatadáskor a megoldás szállítók részéről, mind tendereztetés során az ajánlatkérő részéről,
természetesen a teljesség igénye nélkül, a saját tapasztalataink alapján tettük meg mindezt, örömmel veszünk bármilyen kiegészítést. Az infógrafikát kifejezetten OT hálózati szempontok alapján állítottuk össze, a MES rendszerekhez kapcsolódó költségek TCO-alapú megközelítéséről egy másik blogpostban írtunk.
A lenti költségek valamelyik félnél mindenképpen jelentkeznek attól függetlenül, hogy ez megjelenik-e az árajánlatban vagy a szerződésben: vagy a későbbiek folyamán a termelő vállalat karbantartási büdzséjét terheli, vagy a rendszerintegrátor vállalja be például garanciális hibajavításként, vagy grátisz szolgáltatásként (pl. oktatás, konfigurálás).
Ha van bármilyen további javaslatod, kiegészítésed, vagy szeretnél nekem ellentmondani, vagy csak szeretnéd velünk megosztani, hogy TE hogyan kalkulálod a TCO-t, kérlek, egy percet se hezitálj, írj nekünk :)
Ez a blogpost eredetileg 2017.02.26-án került publikálásra, azóta többször frissítettük, a legutolsó frissítés dátuma: 2021.05.25. Továbbá elkészült a "Mennyibe kerül az ipar 4.0?" című cikkünk is, amely a MES rendszerek bevezetésének beárazásához ad egy TCO-alapú megközelítést.