Az alábbiakban összeszedtünk 11 olyan tényezőt, amely befolyásolja a TCO-t az ipar 4.0-hoz kapcsolódó projektek esetén.

 

Egy ipari IoT projekt életciklusa során nagyon sok tényező befolyásolja a költségeket. Ahogy az ipari, például dedikált termelési (ipar 4.0-hoz kapcsolódó projektek esetén) vagy biztonságtechnikai (IP-alapú videó) hálózatok egyre nagyobb terjedelemben és komplexitással jelennek meg, a hosszú távú költségeket is egyre nehezebb megbecsülni. Ezek a költségek nagymértékben túlmutatnak a hálózati eszközök bekerülési értékén.

 

 

Azt is fontos látni, hogy a tenderek során gyakran csak egy nagyon basic szintű hardver specifikációt kapunk, amelyben leírják, hogy szükséges például egy 5 portos Ethernet switch a rendszerhez, de hogy az mennyire felel meg az adott környezeti feltételeknek, mennyire egyszerű konfigurálni és milyen várható élettartammal rendelkezik általában nem fogalmazódnak meg egy kiírásban. Ezáltal könnyen előfordulhat, hogy látszólag nagyon költséghatékony megoldást vásárol a termelő vállalat, később pedig kiderül, hogy mégsem volt olyan olcsó az a switch, mert néha újra kell indítani, 1-2 évente cserélni kell, ami mérnökórában mérhető költséggel jár, nem beszélve az esetleges adatvesztésről, vagy rosszabb esetben nem tervezett leállásról. Ezért ipari alkalmazások esetén mindenképpen érdemes megfontolni ipari Ethernet switch használatát szemben a kommersz switchekkel.

 

Ezért egy tender során nagyon észnél kell lenni mind a felhasználónak, mind a megoldás szállítónak, és ki kell számolni, hogy mennyi lesz a TCO (Total Cost of Ownership - teljes életút költség) a projekt életciklusára vetítve (3-5-10 évre), különben a projekt a felhasználó számára a nap végén magasabb költséget, a megoldás szállító számára pedig veszteséget eredményez (LOSE-LOSE szituáció). Mi viszont a WIN-WIN projekteket szeretjük!

Ezért az alábbiakban összeszedtünk

 

11 olyan pontot, amelyet érdemes megfontolni mind ajánlatadáskor a megoldás szállítók részéről, mind tendereztetés során az ajánlatkérő részéről,

 

természetesen a teljesség igénye nélkül, a saját tapasztalataink alapján tettük meg mindezt, örömmel veszünk bármilyen kiegészítést.

A lenti költségek valamelyik félnél mindenképpen jelentkeznek attól függetlenül, hogy ez megjelenik-e az árajánlatban vagy a szerződésben: vagy a későbbiek folyamán a termelő vállalat karbantartási büdzséjét terheli, vagy a rendszerintegrátor vállalja be például garanciális hibajavításként, vagy grátisz szolgáltatásként (pl. oktatás, konfigurálás).

 

11 tényező, ami befolyásolja a TCO-t ipar 4.0 projektek esetén

Ha van bármilyen további javaslatod, kiegészítésed, vagy szeretnél nekem ellentmondani, vagy csak szeretnéd velünk megosztani, hogy TE hogyan kalkulálod a TCO-t, kérlek, egy percet se hezitálj, írj nekünk :)

Ipari Ethernet switch Ipari IoT Ipar 4.0 TCO Total Cost of Ownership

Írta: Bóna Péter

2007 óta dolgozom a Com-Forth-nál, ahol résztulajdonosként a sales és marketing csapatot vezetem, 2011 óta pedig a cég ügyvezetője is vagyok. Amióta elkezdődött a negyedik ipari forradalom, küldetésemnek tekintem a hazai ipar evangelizációját és edukációját, ami elsősorban saját szervezésű szakmai rendezvényekben és publikációkban valósul meg. 2018 novembere óta az IVSZ IoT és ipar 4.0 munkacsoportját is vezetem, így az utóbbi időszakban szinte nem telik olyan hét, hogy ne adnék elő vagy ne moderálnék egy panel beszélgetést valamilyen szakmai konferencián illetve meetupon. Amikor pedig van időm, 1-1 témában elmélyedve vetem bele magam egy blogpost megírásába. Örömmel fogadok bármilyen konstruktív kritikai észrevételt.