Az elmúlt hetek, hónapok során megannyi, az 5G technológia térnyerésével foglalkozó, annak egészségügyi kockázatait boncolgató vagy az ipari kommunikációra kifejtett hatását vizsgáló cikket olvashattunk. A trend, amelyre most már nem csak a telekommunikáció és az ipari szektor figyel, szinte szó szerint itt van a nyakunkon, bár már évek óta várunk rá. Épp ezért, az idei, Wireless ConnAction-re keresztelt IoT konferencia középpontjába is ezt a technológiát állítottuk, megszólaltatva a témában jártas iparági szakértőket.
Mik lesznek az idei év meghatározó ipari technológiái?
Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője a Gartner predikcióját, illetve szolgáltatói tapasztalatait osztotta meg a konferencia résztvevőivel a 2019-es évet illetően. A Gartner szerint idén különös figyelmet érdemelnek az autonóm technológiák, a mesterséges intelligencia vezérelte fejlesztések, a digitális ikermodellek világa, az edge computing, a blockchain, a kiterjesztett és a virtuális valóság valamint a kvantum-számítás is.
A hazai tapasztalatok kicsit más képet festenek az évről. A magyarországi vállalatok életében a 2019-es év bizonyul az adatgyűjtés és - elemzés szempontjából rajtkőnek. A KKV szektor érdeklődéséből arra lehet következtetni, hogy idén a cégek olyan beruházásokra készülnek, vagy olyan technológiákba fektetnek, amellyel bekopogtatnak a Big Data világába. Emellett nagy hangsúly van a wireless technológiákon, illetve a kiberbiztonságon is. Péter kiemelte továbbá, hogy a tervezett fejlesztések kifutására és eredményeire még pár évet várni kell, így elképzelhető, hogy hasonló listát állít majd össze jövőre is a legfontosabb trendekből.
Itt az 5G - mihez kezdjünk vele?
Dr. Maros Dóra, az Óbudai Egyetem docense rögtön egy visszatekintéssel indított: eddig ugyanis mind az 5 alkalommal részt vett a Com-Forth tematikus IoT konferenciáján, ráadásul az 5G és az IoT minden évben szerepet játszott a tematikában.
Előadásában az 5G terjedését befolyásoló technológiák mellett arról is beszélt, hogy mire számíthatunk az 5G térnyerésével. Az Európai Unió direktívája szerint ugyanis a tagországoknak 2025-re biztosítaniuk kell a megfelelő lefedettséget az önvezető autók bevezetéséhez. Az új rádiós hálózatot és az LTE-t használó 5G pedig valódi újdonságokat csempészhet az életünkbe: kezdve a VR technológia terjedésétől, az önvezető autók világán át egészen a gyártási adatgyűjtés reformjáig.
Dórát az Ericssont képviselő Kovács Benedek követte, aki az 5G hálózathoz kapcsolódó esettanulmánya mellett egy IoT use-case-t is bemutatott, illetve kitért egy látványos és a modern technológiákat jól ötvöző projektre is, az Internet of Eyes-ra. Ezzel a rendszerrel valós idejű képet készíthetünk egy kamerarendszer és a hálózat segítségével, amelyet valamilyen AR-képes eszközzel megjeleníthetünk a távolban, vagy például egy fal másik oldalán.
Mi köze az 5G-nek Wakandához?
Seres Tamás, a T-Systems IoT szakértője előadásának izgalmas címe mögött az a gondolat állt, hogy a mozivásznon megjelenő technológiák talán kicsit előre vetítik a jövő megoldásait. A filmes utalásokon túl persze előadását esettanulmányokkal és hasznos iparági adatokkal fűszerezte. Így például kitért az 5G üzleti hatásaira, valamint a meghatározó alkalmazási területekre.
Az 5G már több, mint egy kötelező lépés szerinte, amellyel nemcsak a hálózati kapacitás nőhet meg, hanem a tartalom mennyisége is jelentős növekedésnek indulhat a jövőben. Ez pedig egy sor másik technológiát is magával ránt majd, így felhúzza az AR-t, a VR-t, a mesterséges intelligenciát és az Edge Computing-ot is.
Apropó Edge Computing…
Melegh György, a Com-Forth support mérnöke előadásában kimondottan az Edge Computing-ra fókuszált, valamint a technológia használatához jelenleg is elérhető hardverekre.
A felhasználók elvárásait külön kiemelte, ezek ugyanis bár sokfélék, meghatározhatók a legfontosabb paraméterek a kiválasztáshoz. Ilyenek az alacsony késleltetés, a helyi logikai megoldások, a rugalmasság, a biztonság, illetve a költségoptimalizáció. Az edge eszközöktől a felhasználók elvárják, hogy internetkiesés esetén is fennakadás nélkül működjenek tovább, valamint hogy hatékonyan kiegészítsék a felhőszolgáltatásokat.
Az Edge-to-Cloud platformok körét bővítette a GE is, a PREDIX EDGE-dzsel, amely egy teljeskörű ipari megoldás, a gyártás igényeire szabva. Ezt a technológiát Denis Reimann, a GE munkatársa mutatta be, kitérve a rendszer előnyeire, erősségeire és alkalmazási területeire is.
Naperőművek és helymeghatározás
A délutáni előadásokat főleg az esettanulmányok és az alkalmazási példák uralták. Molnár Miklós, a Solis Ortus ügyvezetője a naperőművek monitorozásával kapcsolatos példákat mutatott be, külön kitérve a vonatkozó szabályozásra és a piaci szereplők szakértelmének fontosságára.
Jakab László, az OMTLAB ügyvezetője a SunStone UWB rádióalapú helymeghatározó rendszert ismertette, amely beltéren is képes néhány 10 cm-es pontossággal meghatározni az azonosítani kívánt tárgy helyét. Önmagában már ez is szembetűnő eredmény, azonban a licitet Cseh Zsolt folytatta, az IRID-RTLS Technology üzletfejlesztője, aki az infratechnológiás helymeghatározó rendszerüket prezentálta. Ezzel akár cm-es pontossággal is végezhető pozíciómeghatározás valódi gyártási környezetben, ugyanakkor a megfelelő rálátást is biztosítani kell.
Szép-szép, de mi van a biztonsággal?
A kiberbiztonság napjainkban legalább olyan megkerülhetetlen fogalom az ipari világban, mint az ipar 4.0 vagy az 5G. Tehát nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk vele. Sándor Barnabás, az Óbudai Egyetem kutatója a WPA2 sérülékenység-vizsgálatát és a WPA3 állapotfelmérését végezte el kutatásában. Ennek eredményeibe nyújtott betekintést, figyelmeztetve a résztvevőket, hogy a kiberbiztonsággal nem elég “passzívan” foglalkozni, a vezeték nélküli rendszerek folyamatos biztonsági intézkedéseket igényelnek - legyen szó bármilyen korszerű technológiáról is.
Jön az 5G. Elfussunk előle?
Korábban számos cikket olvashattunk arról, hogy közel 50 ezer tudós tiltakozott és titulálta emberkísérletnek az 5G széles körű bevezetését. Más cikkek később cáfolták ezt az állítást, ezért felkértük Dr. Thuróczy Györgyöt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának illetékes osztályvezetőjét, hogy tartson egy előadást az 5G lehetőségeiről és veszélyeiről, így szakmai érvekkel alátámasztva vonhattunk le következtetéseket.
“Okozhat-e agytumort a mobilozás?” - tette fel a kérdést Dr. Thuróczy György az előadása legelején. A közönséget pedig arra kérte, hogy majd az előadás végén válaszolják meg újra ugyanezt a kérdést. A két válasz között eltelt időben pedig számos szakcikk és kutatási munka eredményeit osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Ezek alapján elmondható, hogy a rádiófrekvenciás készülékek bár nem teljesen veszélytelenek, egészségügyi kockázatukra nincs bizonyíték.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a mobiltelefonok kibocsátása gyenge jelerősség mellett a legmagasabb, így bár az átjátszók és bázisállomások sok emberben keltenek (tévesen) veszélyérzetet, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a közvetlenül embereket érintő sugárzás minimálisra csökkenjen.
Hova tovább, 5G?
A konferenciát a hagyományokhoz hűen idén is egy panelbeszélgetés zárta, melyen az előadók közül Dr. Maros Dóra, Kovács Benedek, Seres Tamás és Molnár Miklós vett részt.
Dr. Thuróczy György előadása után adta magát a kérdés, hogy vajon a terület szakértőiként tartanak-e az 5G káros hatásaitól. Az anekdoták mellett elhangzottak olyan válaszok is, miszerint más hatások sokkal károsabbak lehetnek az egészségre, illetve fontos lenne a folyamatos adatkapcsolat által keltett pszichés változásokat is vizsgálni.
A lefedettséggel kapcsolatban, valamint Magyarország nemzetközi 5G pozícióját érintően a híresztelésekkel ellentétben optimisták az előadók, a lemaradást is mindössze néhány hónapos munkával behozhatónak tartják. Dr. Maros Dóra a hazai helyzetet ráadásul a kihasználtsággal kapcsolatban is vizsgálná, ugyanis a 4G hálózat lefedettségében hiába vagyunk a lista elején, a rendszer kihasználtsága sajnos nagyon alacsony. Így hiába érnénk el gyorsan széles lefedettséget az 5G-vel, bizonytalan annak kihasználtsági foka is.
Az 5G mellett szóba kerültek még a további wireless protokollok is, mint például LoRa, NB-IoT stb., a beszélgetés résztvevői közül Benedek az ezek közötti kapcsolatot a közkedvelt számítógépes operációs rendszerekhez hasonlította, miszerint vannak windowsosok, linuxosok, illetve most már LoRa-sok és NB-IoT-sek. Abban pedig a többiek is egyetértettek, hogy mindenképpen az adott feladatnak megfelelően kell kiválasztani a technológiát.
Egyedül Dóra tűnt teljesen határozottnak abban, hogy az 5G elsöpri majd a már ismert szabványokat és átrendezi a piacot. Zárszóként pedig annyit fűzött hozzá, hogy már nagyon kíváncsi arra, milyen lesz az Olimpia VR-közvetítése Japánból...
… Bízunk benne, hogy az elképzelések tényleg valósággá válnak, és bár a 2020-as Olimpia még igen messze van, addig is igyekszünk hasonlóan friss és forró témákat feldolgozni az általunk szervezett IoT konferenciákon. Várunk Titeket jövőre is!