Milyen várakozásokkal foglal helyet a résztvevő egy gyártóipari konferencián, ahol az előadók között olyan márkák képviselőit láthatjuk, mint az Audi, a Coca-Cola, a Heineken, a Henkel, a Lenovo és még számos világszerte is jól ismert név az élelmiszeripar, információtechnológia, gyógyszeripar, járműipar területéről? Az, aki olyan prezentációkra számít, amik kizárólag a sikeres projektekre fókuszálnak, a nehézségeket pedig legfeljebb csak zárójeles gondolatként rejtik el egy lábjegyzetben, hamar meglepődik. Az IDC rendezvényén jártunk.
Az elmúlt évek történései sehol sem múltak el nyom nélkül, még mindig éreztetik hatásukat, sőt, mostanra már újabb nehezítő körülmények társultak melléjük. Az akadályokat azok fogják könnyebben venni, akikben kellő kreativitás és alkalmazkodási képesség van, és az eredményességet nem a gyors megtérülésekben látják.
Az emberközpontúságról nem szabad megfeledkezni
Az International Data Corporation (IDC) október 20-án egy egész napot szentelt a gyártóiparnak, a szervezet konferenciáján olyan gyárak falai közé kaphattunk betekintést elsőkézből, amelyek régóta elkötelezett hívei az ipari digitalizációnak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az automatizáció legmagasabb szintjein sem feledkezhetünk el az emberi értékekről sem. Ez nem csak azért fontos, mert magát az ipar 4.0 megoldásokat is emberek üzemeltetik, és nem lehet behozni az utcáról olyan újításokat, amiket nem tudnak kezelni. Vagy mert slágertéma a megfelelő munkatársak megtalálásának és megtartásának nehézsége. Németh Gábor, a Foxconn munkatársa az első panelbeszélgetésben rávilágított, hogy bizonyos feladatokban a humán erőforrást nem lehet helyettesíteni, elektronikai eszközöket előállító gyárukban például sok olyan mechanikus mozdulatra van szükség az összetett munkafolyamatokban, amit még egy nagy költségvetésből, hosszú ideig épített robot sem biztos, hogy le tud utánozni a jövőben. Kertész László a Borgwarner autóipari vállalat Service Delivery Managere továbbá azt is kiemelte, hogy egyszerre 3 országban futott rendszertesztelésük során 3 féle visszajelzést tudtak készíteni, hiszen a helyi sajátosságok különböző módokon befolyásolták a tapasztalatokat.
Németh Gábor, Foxconn, Senior Director, Operations and Division Head
Kenessey Kinga a Coca-Cola HBC képviseletében beszélt az üzleti oldal és a HR terület összhangjának fontosságáról. Ahhoz, hogy a megfelelő helyekre a megfelelő dolgozót találják meg, elengedhetetlen, hogy a vállalat többi területe is elkötelezett legyen e kérdésben. Vagyis a HR igenis legyen az üzleti stratégia része. A dunaharaszti gyárban tapasztalt toborzási nehézségeket továbbá a munkatársi belső ajánlási rendszer erősítésével javították. Azok az újonnan csatlakozók, akik egy már ott dolgozó ismerősük, rokonuk ajánlása révén kerültek be, eleve rendelkeznek információval és valamilyen szintű kötődéssel a hely iránt, és a fluktuáció is sokkal alacsonyabb ebben a körben. De bármilyen úton is jutottak el az első munkanapjukig, nagyon fontos, hogy az onboarding folyamat során megfelelő iránymutatást és segítő kezet kapjanak az újak: az állásinterjútól kezdve, a beilleszkedésen át a már megszokott hétköznapokig.
Az új kihívások egyre kreatívabb megoldásokat igényelnek
Az alapanyag hiány, az ellátási láncok kiszámíthatatlansága a Heinekennél is okozott némi fejtörést. Különösen akkor, amikor egyetlen kopó alkatrész pótlásának megrendelésekor a megszokott idő többszörösét igazolta vissza a beszállító. Erről Fehér Csaba, a Heineken maintenance development managere beszélt, aki a hosszú leállás elkerülésére csapatával még az eBay piacterét is átkutatta, hogy találnak-e gyorsabb lehetőséget a beszerzésre. Végül egy 3D nyomtató megvásárlásával a fiatal mérnökhallgatóik egyre több alkalommal tudtak megoldást szállítani hasonló problémákra. Bár a berendezést alapvetően nem költségcsökkentő szándékkal vásárolták, Csaba elmondása szerint ezzel a 800.000 forintos beruházással már több mint 50.000 eurót tudtak spórolni.
Fehér Csaba, Heineken, maintenance development manager
Mérnökök, közgazdászok… De hol vannak a biológusok?
Az optimisták szerint a pohár félig tele van, a pesszimisták szerint félig üres. A mérnökök szerint pedig csak egyszerűen kétszer nagyobb a pohár, mint amekkorának lennie kellene, és a tárolóeszköz nem az igények szerint lett legyártva. A frappáns hasonlat szintén Fehér Csaba előadásában hangzott el, utalva ezzel a mérnöki gondolkodásmódra, ami sokszor eltérő a megszokottól. Az évszázadok során az ipar előmozdításában is a legkülönbözőbb szakterületek vettek részt, de mindeddig látványosan kevés szerep jutott a biológusoknak, környezetvédelemmel foglalkozó szakértőknek. Erre Sipos Katalin, a WWF igazgatója irányította rá a figyelmet, aki többek között azt is kiemelte, hogy manapság minden felmerülő ipargazdasági, energetikai problémára műszaki megoldásokat igyekszünk találni, pedig például az öntözés problémáját a vizes élőhelyek kialakításával is orvosolni lehetne, nem feltétlenül csak mesterséges öntözőrendszerekkel. Az ipar 5.0 legfontosabb feladata az lesz, hogy választ adjon a környezetvédelmi krízisekre.
Miért lett saját méhészete az Audinak?
A fenntarthatóság és az ipar 5.0 kapcsolatát boncolgató panelbeszélgetést a Com-Forth Kft. ügyvezetője, Bóna Péter moderálta. Arra a kérdésére, hogy e téma felé mennyire könnyű motiváltnak lenni ilyen nehéz időkben, Éliás Péter, az Audi környezetmenedzsment vezetője úgy felelt: pont ilyenkor könnyű elhivatottnak lenni a kérdés iránt, amikor ennyire égetően fontos, hogy válaszokat találjanak a vállalatok. Az energiafelhasználás már nem csak környezetileg, hanem gazdaságilag is fenntartható kérdéskör lett.
Az ipar 5.0 kezdeményezés alapvetően az erősen technológia fókuszú ipar 4.0-ra épül, ugyanakkor a középpontba az embert, a fenntarthatóságot és a rezilienciát helyezi. Az Európai Bizottság programja alapján ennek a kezdeményezésnek a célja, hogy a hatékonyságon és a produktivitáson túlmenően fontos társadalmi értékek is bekerüljenek a gondolkodásba. Az ipar 5.0 kifejezéssel többféle kontextusban találkozhatunk: megalakult egy ipar 5.0 nagykövet csoport, amelynek legfőbb szószólója Michael Rada. Ők és a "zöld" irányból érkező szakemberek elsősorban a fenntarthatósági és környezetvédelmi oldalról közelítik az ipar 5.0-át. Még 2017-ben a Universal Robots tűzte ki a zászlajára az ipar 5.0-át, az ember és a robot kollaborációjára helyezve a hangsúlyt. Sokan — így például mi is a Com-Forth-nál— valljuk, hogy az emberközpontúságot helyezzük a fókuszba, hiszen az ipar 4.0-hoz kapcsolódó rendszereket is alapvetően emberek igénylik, emberek készítik a specifikációt, emberek fejlesztik az alkalmazásokat, emberek azok, akik majd a felhasználói vagy elszenvedői lesznek, és így tovább.
Ez a paradigmaváltás a gondolkodásmódban mindenképpen egy jelentős változást hozhat, ha azonban a technológiai eszközökre gondolunk, akkor nem tapasztaljuk ezt: végül a már jól ismert technológiák valamelyikét fogjuk használni, csak más megközelítéssel. Emiatt sok kritika éri az ipar 5.0 fogalmát, amik szerint már az ipar 4.0 is magába foglalta az 5.0 vívmányait, ezért felesleges kikiáltani egy újabb forradalmat. Hívhatnánk 4.1-nek, de az vitán felül áll, hogy az emberközpontúság és a fenntarthatóság az ipar 4.0 kezdeményezések során közel sem kapott megfelelő hangsúlyt. Nem a számháború a lényeg, hanem a gondolkodásbeli előrelépés, ami általában a legnehezebb, hiszen változást követel az emberektől.
Az Audi márkacsoport már évekkel ezelőtt célul tűzte ki, hogy 2025-ig a gyártó telephelyeik működését szén-dioxid semlegessé teszi, de Magyarországon ezt már 2020-ra sikerült elérniük. Az itt készülő közel évi 200.000 jármű és 2 millió motor gyártása önmagában egyenértékű Győr városának teljes energiafogyasztásával. Az intézkedési hierarchiájuk összeállításakor azt vették figyelembe, hogy a legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb energia a fel nem használt energia. Tehát első helyen az energiamegtakarítás szerepel, de az elmúlt 10 évben közel 1000 olyan intézkedést tűztek napirendre, ami az energiahatékonyságot segítette. Európa legnagyobb, tetőre telepített napelemparkjának (160.000 m2) tulajdonosaként évi 5000 tonna szén-dioxid megtakarítást érnek el, a fűtési célú energiájuk 70%-át geotermikus energiával fedezik, amivel szintén csúcstartók Magyarországon, ezzel újabb 16.000 tonna szén-dioxid az, amivel nem szennyezik a környezetet, ráadásul nem is kell aggódniuk az alacsony teremhőmérsékletek miatt.
Éliás Péter, Audi Hungaria Zrt., környezetmenedzsment vezető
Éliás Péter szerint a környezetvédelem ott kezdődik, amikor a megtérülés nem értelmezhető financiális formában, és vállalat vezetői, munkatársai elhivatottak. Ha bárki megkérdezné őt, milyen megtérülést várnak a vállalat által üzemeltetett méhészettől, a válasz nem a pénzügyi tervek felmutatásával, hanem a lefektetett stratégiai célok emlegetésével érkezne. Abban ugyanis szilárdan szerepelt az elköteleződés a fenntarthatóság népszerűsítése mellett, amihez kiváló eszköz egy saját méhészet, amin keresztül a biodiverzitás megőrzése egy közelebb hozható téma a munkatársak számára. A méhészet termékeit értékesítik az Audi Shopban, bemutatókat tartanak és hosszútávú kutatási projekteket végeznek a méhekkel kapcsolatban.
A fenntarthatóság iránti elköteleződés a vezetők elhatározásán múlik
Természetesen 36.000.000 zacskó saláta előállításakor is fontos szempont, hogy hogyan takarékoskodnak az energiával. Gazsi Zoltán az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója példájában elmondta: a jégsalátát nyáron nem egyszerű szállítani a gyorséttermek részére. Ellenben létezik egy itthon termelhető, római salátával keresztezett fajta, ami jobban bírja a meleget, és lehetne alternatívaként ajánlani, hogy ne kelljen Hollandiából vagy Németországból beszerezni. Ehhez azonban szükséges, hogy a megrendelő elfogadja a specifikáció változtatást. A szupermarketek részéről ugyanígy a rugalmasság lenne az, ami megelőzhetné az ételpazarlást, de ez még nekik sem könnyű. A termelőnél képződő veszteséget megakadályozhatnák különböző akciókkal, de az üzletlánc rendszerei jelenleg nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az aktualitás készletekhez. Hiába építenének akciót egy-egy romlandó zöldségre, amiknek fogyaszhatósága másnap lejár, ha az ezt népszerűsítő újság, csak hetekkel később kerül nyomtatásba.
Gazsi Zoltán munkaidejének 20%-át fordítja különböző CSR programokra, amit nem felsőbb vezetés kérésére tesz, pont fordítva. Ő maga jelezte, hogy feladatait csak akkor tudja sikeresen véghez vinni, ha ezt az arányt megtarthatja. Az Eisberg több munkatársa is részt szokott venni egy olyan 8 napos képzésben, amely a fenntarthatóság témája köré épül, és más nagyvállalatok jól bevált gyakorlatait mutatja be. Hisznek benne, hogy akik itt inspirációt szereznek, biztosan beépítik értékrendjükbe a fenntarthatóság fontosságát, és értékvezérelt vezetőként döntéseikben ezek a szempontok érvényesülni fognak az árnyomás ellenére is.