Írta: Kun Zsuzsi
2018. december 31. 9:52:28 CET
“Szinte mindegy, hogy hogy nevezzük magyarul, egyelőre úgyis csak mi használjuk.”
Hogy ez ne maradjon így, és ne csak néhány rendszerintegrátor ismerje behatóan az edge computing fogalmát, ipari IoT Szakmai Napunk keretében egy panelbeszélgetéssel igyekeztünk helyrerakni a fogalmat a fejekben.
Bár a fog, a cloud és az edge computing fogalmak egyre gyakrabban bukkannak fel szakmai beszélgetésekben és a megoldások tervezése során, használatukkal és megbízhatóságukkal kapcsolatban megannyi kétely merülhet fel.
A rendezvényen Bóna Péter, ügyvezetőnk kérdéseire Gulyás Máté, a Datapao Kft. ügyvezetője, Tunkel Richárd, a REACH Solutions Kft. CTO-ja, illetve Sós András alkalmazásfejlesztő mérnök kollégánk válaszolt.
A panelbeszélgetés résztvevői közül Tunkel Richárd egészen konkrétan azt válaszolta Péter kérdésére, hogy a szakmájukat, a munkájukat is az IoT technológiától kapták. A REACH Solutions Kft. ugyanis egy speciális IoT platform fejlesztésén dolgozik. Hasonlóan szorosan kapcsolódik a Datapao tevékenységi köre is az Ipar 4.0-hoz a Big Data oldaláról.
András kiegészítette őket azzal, hogy az IoT olyan fogalmat vezetett be a köztudatba, amellyel a Com-Forth Kft. már régóta foglalkozik, ám ezidáig nem volt külön neve az ilyen megoldásoknak. Most pedig már nemcsak, hogy hivatkozható lett a technológia, de az ügyfelek maguk keresik ezeket a megoldásokat, hogy hatékonyabbá tegyék termelésüket.
Az IoT segítségével a gyártási mutatószámokon keresztül mérhetővé, tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik a működés. A technológia részét képezik egyes hardveres eszközök ugyanúgy, mint szoftveres megoldások és telepített eszközrendszerek.
A cloud András szerint “valaki más számítógépe, amit nem a felhasználó tart karban, így nincs szükség saját, nagy kapacitású infrastruktúrára az alkalmi számítási teljesítményt követelő feladatok elvégzésére”. Emiatt ez a megoldás olcsóbb és sok esetben egyszerűbb lehetőséget nyújt.
Máté, kiegészítve Andrást, utalt arra is, hogy a mai felhőszolgáltatók már nemcsak infrastruktúrát adnak, hanem különböző kiegészítő termékeket is a felhasználók rendelkezésére bocsáthatnak. Ebben az esetben a használatért percalapon, vagy más számlázási egységben fizethetnek az ügyfelek és nincs szükség a programok egyéni fejlesztésére sem.
Az adatok védelmét Richárd hozta szóba, aki saját bevallása szerint sokkal inkább a fog computing megoldásokat támogatja. Ipari környezetben ezeket megbízhatóbbnak tartja és véleményével igen sokan egyet is értenek.
Richárd átvezetője után az egész beszélgetés a ködszámítás irányában haladt tovább. A viszonylag új fogalom a felhő távolságára és az eszközök közvetlen közelében zajló edge computing megoldások bonyolultságára kíván reagálni biztonságos, ám hatékony módon. Mindezt gyors adattovábbítással és megbízható működéssel.
Máté szerint pont ezek a tulajdonságok használhatók ki az üzemszintű felhasználás során - amikor gyors döntésekre és pontos elemzésekre van szükség. Nincs idő az adatokat a felhőbe továbbítani és ott elemezni, miközben a végrehajtóelemek a felsőbb utasításokra várnak.
Richárd a predictive maintenance (=prediktív karbantartás) példáját hozta fel. Ezzel kapcsolatban a gépek akár helyi szinten is képesek lehetnek a gyűjtött paraméterek feldolgozására és az abból való döntéshozatalra, ám ahhoz, hogy egy gyártósor vagy egy gyáregység működése is kiszámítható legyen karbantartási és leállási szempontból, már nem elég az edge computing. Ilyenkor jut szerephez a fog, vagyis a ködszámítás.
András rendszerintegrátori oldalról közelítette meg a kérdést és kifejtette, hogy a megfelelő számítási szintet mindig az adott alkalmazás szükségletei határozzák meg. Ebben pedig a többiek is egyetértettek vele, hozzátéve, hogy vannak általános irányelvek, jó gyakorlatok, amelyeket érdemes figyelembe venni a rendszerek tervezése során.
A kiberbiztonság kérdését a beszélgetés során többször is érintettük, hiszen nem elég az adatok gyűjtése, azokat fel is kell dolgoznunk, ráadásul a tárolásukat és a továbbításukat is biztonságosan kell megoldanunk. Richárd felvetette a felhőszámítás biztonsági problémáját, amely tulajdonképpen bármilyen további ipari és privát, IT vagy OT informatikai rendszerre is kiterjeszthető. Méghozzá, hogy “amit az ember levédett, azt az ember fel is tudja törni.”
Ebben Máté is egyetértett, hozzátéve, hogy a statisztikák szerint az adatlopásokért 97%-ban emberi mulasztás, figyelmetlenség lehet felelős. Ebben benne van a szándékolt adatlopások egy része, valamint a nem megfelelő jelszókezelés. Egy rendszer csak akkor lehet biztonságos, ha megfelelő körültekintéssel használjuk.
András még ennél is továbbmenve kijelentette, hogy önmagában a biztonsági intézkedések nem érnek semmit. Richárd pedig hozzátette, hogy “minden gyár feltörhető. A kiberbiztonság azt jelenti, hogy nem éri meg erőforrást fektetni a védelmi rendszer kijátszásába.”
A beszélgetésből kirajzolódott a szakértők egyetértése abban, hogy az adatgyűjtési szintek alkalmazásáról az adott feladat függvényében érdemes dönteni. A felmerülő biztonsági kockázatokat pedig csakugyan érdemes egyedi esetenként vizsgálni és megtenni a szükséges védelmi lépéseket.
Láttad már az IoT Szakmai Napon készült összefoglaló videónkat? Ha még nem, akkor érdemes bepótolnod!
