Mondhatnánk, hogy a csapból is az ipar 4.0 folyik, és nem is járnánk messze az igazságtól. De hogy ez mit is jelent a gyakorlatban egy termelő vállalat üzemi munkatársai számára? Hogyan tudják ezt megvalósítani? Az alábbi blogbejegyzésben összeszedtem néhány olyan tényezőt, amelyre az üzemi kollégák számíthatnak az elkövetkezendő években.


A felsővezetés már elhatározta, hogy bevezeti az ipar 4.0-át. Adatokat szeretnének látni a gépekről, a termékekről és az operátorok teljesítményéről. Szeretnék csökkenteni az állásidőket, az átállásokat, a selejteket, optimalizálni a gépek futásidejét és az OEE mutatót.

 

De hogyan fogják ezt megvalósítani, pontosan mi lesz ehhez szükséges?

 

 

1. Konnektivitás - Kapcsolódni kell a gépekhez, amelyet ma konnektivitásnak is neveznek. Ezzel tulajdonképpen egy MES rendszert kell kiépítenünk, amiben össze tudjuk gyűjteni a gyártási információkat, például az OEE mutató elemeit (rendelkezésre állás, futási sebesség, minőség) vagy további termelési és környezeti paramétereket (hőmérséklet, páratartalom, nyomás, energia-felhasználás, stb.). Ennek része a gépekhez való kapcsolódás, amely többféleképpen oldható meg. Optimális esetben a gép vezérlőjéből tudunk adatokat kiszedni, ehhez nagyon hasznos, ha van olyan az üzemben dolgozó munkavállaló, aki ismeri a gép vezérlőjét, és felelősséggel tud benne változtatásokat végezni. A felelősség nagyon fontos a garancia miatt. A viszonylag új, még garanciális időn belüli gépekhez általában nem lehet hozzányúlni, csak garancia-vesztés mellett. A gépgyártóktól viszont előfordul, hogy nehéz megkapni az adatokat, vagy ez a szolgáltatás ár/érték arányban nem feltétlenül bizonyul optimális választásnak. Ilyenkor felmerülhet még a külső szenzorok elhelyezése, amelyek nem befolyásolják a gép működését. A külső szenzorokhoz nem szükséges PLC, elegendő lehet egy intelligensebb távoli I/O, amely ismeri a legelterjedtebb protokollokat, mint például Modbus/TCP, Ethernet/IP, OPC vagy SNMP.


 

2. Hálózat - Létre kell hozni egy dedikált termelési hálózatot. Ma már elérhető olyan kínálata hálózati eszközök tekintetében, amelyek nem csak a környezeti ártalmakat tekintve felelnek meg az ipari körülményeknek, de a konfigurációjukat tekintve is olyan mérnökök számára tervezték, akik nem gyakorlottak a parancssoros (CLI - Command Line Interface) programozásban. Ezen túlmenően elérhetőek olyan átfogó hálózati menedzsment eszközök, amelyek nagymértékben leegyszerűsítik a konfigurációt, a hálózat felügyeletét, a karbantartást és a hibakeresést is, így az üzemi mérnököket is  könnyedén fel lehet vértezni átfogó hálózati tudással, amely a termelési hálózat felügyeletéhez és karbantartásához szükséges.

 


3. Adatokból tudás - az adatok összegyűjtése önmagában kidobott pénz, de ha olyan információt konvertálunk belőle a felhasználók számára, amelynek segítségével optimalizálni tudjuk a termelést, csökkenteni a veszteségeket és növelni a profitot, akkor értelmet nyer az ipar 4.0 program bevezetése, és ténylegesen növelni tudjuk a termelő vállalat versenyképességét.

 


4. Kiberbiztonság - A rendszereket meg kell védeni. Az ipari 4.0 illetve ipari internet - vagy nevezhetjük tárgyak internetének is (IoT - Internet-of-Things) - egyik legnagyobb kihívása a rendszerek védelme. Az IT biztonsági tanácsadók virágkorát éljük, és ez nem véletlen. Amit hálózatba kötünk, gondoskodnunk kell azok védelméről, itt is ipari tűzfalakat érdemes használni, amelyek egyrészt bírják a zord környezeti viszonyokat, másrészt képesek ipari protokollok tartalmainak megszűrésére, mint pl. a Modbus/TCP, Ethernet/IP vagy Profinet. Ezen túlmenően biztosítani kell a biztonságos távoli hozzáférést is, amelyre még mindig a legelfogadottabb módszer a VPN. De ez még önmagában kevés: a legtöbb kárt sajnos még mindig - akarva, akaratlanul - az emberek tudják okozni, így a munkavállalók IT biztonsági folyamatos képzése elengedhetetlen.



De hogy a fent részletezett kihívások mellett mit is kaphat egy vállalat az ipar 4.0-tól, miért is érdemes belevágni? Az alábbi infógrafikán összeállítottunk 5 érvet, amiért érdemes belefogni…

 

Töltsd le infografikánkat!

 

Írta: Bóna Péter

2007 óta dolgozom a Com-Forth-nál, ahol résztulajdonosként a sales és marketing csapatot vezetem, 2011 óta pedig a cég ügyvezetője is vagyok. Amióta elkezdődött a negyedik ipari forradalom, küldetésemnek tekintem a hazai ipar evangelizációját és edukációját, ami elsősorban saját szervezésű szakmai rendezvényekben és publikációkban valósul meg. 2018 novembere óta az IVSZ IoT és ipar 4.0 munkacsoportját is vezetem, így az utóbbi időszakban szinte nem telik olyan hét, hogy ne adnék elő vagy ne moderálnék egy panel beszélgetést valamilyen szakmai konferencián illetve meetupon. Amikor pedig van időm, 1-1 témában elmélyedve vetem bele magam egy blogpost megírásába. Örömmel fogadok bármilyen konstruktív kritikai észrevételt.